Mikor kötelező műszaki ellenőr alkalmazása?

A műszaki ellenőr az építtető érdekeit képviseli, műszaki tudása nagy segítséget jelent és bevonása sok pénzt takaríthat meg, ezért alkalmazása mindenkor javasolt, de több esetben jogszabály is előírja azt.

Többek között kötelező építési műszaki ellenőrt megbízni az építési napló vezetéséhez kötött építési tevékenységek esetén

• ha az építőipari kivitelezési tevékenységet több fővállalkozó kivitelező végzi, vagy
• ha az építőipari kivitelezési tevékenység műemléki védelem alatt álló építményt érint
• az építési beruházás a Kbt. hatálya alá tartozik,
• az építőipari kivitelezési tevékenység nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy tárgyát képezi,
• építtetői fedezetkezelő működik közre.

A tervező a tervezői művezetési feladatokat építési műszaki ellenőrként is elláthatja, ha arra jogosultsággal rendelkezik.
Műszaki ellenőrként nem bízható meg az adott kivitelezésen az, aki ugyanott felelős műszaki vezetői tevékenységet végez.

Ha a jogszabály által előírt kötelező esetekben az építtető nem alkalmaz műszaki ellenőrt, bírsággal sújtható.

Vonatkozó jogszabályok:

• 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről
• 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről
• 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról
• 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről
• 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről
• 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről
• 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól
• 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet az építésfelügyeleti bírságról
• 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról
• 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról

Mikor kötelező a tervezői művezetés?

Az egyszerű bejelentéssel folytatott építési tevékenység esetén az építtető köteles építész tervezőt tervezői művezetésre megbízni.

A tervező az általa készített kivitelezési dokumentációval kapcsolatban, ha erre az építtetőtől megbízást kapott, tervezői művezetést végezhet. A tervezői művezetést a kiviteli tervdokumentáció készítőjétől eltérő, de az eredeti tervezőével megegyező, megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező is elláthatja.

Ha a jogszabály által előírt kötelező esetben az építtető nem alkalmaz tervezői művezetőt, bírsággal sújtható.

Vonatkozó jogszabályok:

• 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről
• 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról
• 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről
• 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről
• 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről
• 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól
• 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet az építésfelügyeleti bírságról
• 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról
• 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról

Mikor kötelező a kivitelezőnek felelős műszaki vezetőt megbízni?

A vállalkozó kivitelező az általa vállalt tevékenységből olyan építőipari kivitelezési tevékenységet végezhet amelyhez rendelkezik az építőipari kivitelezési tevékenység jellegének megfelelő jogosultsággal rendelkező felelős műszaki vezetővel.

A felelős műszaki vezető felel:

• az építményfajtának, építési tevékenységnek megfelelő jogosultságának meglétéért,
• a szakmunka irányításáért,
• - kormányrendeletben meghatározott feladatai körében – az építmény, építményrész jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési terveknek, illetve a jogszabályban meghatározott kivitelezési dokumentációnak megfelelő megvalósításáért, továbbá
• az építési tevékenységre vonatkozó szakmai, minőségi és biztonsági előírások megtartásáért és
• a munkálatok végzésének szakszerűségéért.

Felelős műszaki vezetőként nem bízható meg az adott kivitelezésen az, aki ugyanott műszaki ellenőri, vagy tervezői művezetői vezetői tevékenységet végez.

Felelős műszaki vezető nélkül végzett építési tevékenység esetén bírság állapítható meg az építtető, a műszaki ellenőr és a kivitelező részére is.

Vonatkozó jogszabályok:

• 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről
• 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról
• 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről
• 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről
• 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről
• 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet az építésfelügyeleti bírságról